Harnos Imre 1938-ban Dunaharasztin született, aki a zömök, kis termetét kompenzálni szerette volna, ezért már egész fiatal korában a küzdősportok felé fordult. A birkózás kezdett foglalkozni, és egészen az ifjúsági válogatott szintig vitte a Budapesti Haladás klub színeiben Soós Sándor edző, magyar olimpikon kezei alatt. Az ifjú birkózóra ekkor figyelt fel Dr. Galla Ferenc cselgáncsedző és elkezdte megismertetni a judóval is.
Az 1956-os forradalom után a 18 éves sportolónak szüleit, barátait hátrahagyva menekülnie kellett Magyarországról. Ausztrián keresztül Franciaországba ment, majd végül Ausztráliában kötött ki és telepedett le végleg. A későbbi Dr. Harnossá érett harcművész, mester az utazásai során, illetve Ausztráliában sokféle harcművészeti ágban tanult, vizsgázott és ért el jelentős eredményeket. (Judo, Sotokan Karate, Ju-Jitsu, Kyokushin Karate, Shorinji Kempo, Tae Kwon Do, Kempo Karate Do). Profi harcosként 15 különböző országban összesen 74 pénzdíjas küzdelme volt, amelyből 72 alkalommal aratott győzelmet. E küzdelmeket ma úgy hívnánk, hogy utcai harcos versenyek, akkoriban többnyire csak pankrációnak nevezték.
Profi pályafutása befejeztével összegezte tapasztalatait és a harcművészetekben felhalmozott tudását, és hozzáadta azt az oktatási rendszert, metodikát, amellyel egy hatékony mozgástanítást tudott létrehozni követői számára. Az így megszületett, általa kialakított stílusnak lett a neve Zen Bu Kan Kempo, amely szabatosan megfogalmazva azt jelenti, hogy: a szellem, az értelem fejlesztése, edzése áll a képzési rendszer középpontjában.
"Egyszer bejött hozzám edzésre egy nagydarab ember. Azt kérte, hogy tanítsam meg neki a leghatékonyabb kempo technikát. Azt mondtam neki, hogy megtanítom, de csak egy feltétellel: innentől kezdve minden nap alkalmaznia kell az élete során. Ő megígérte, én meg azt mondtam neki, hogy feküdjön le a földre. Lefeküdt és felvett egy védekező állást. Erre én a kezemet nyújtottam felé, megkértem, hogy fogja meg, s felemeltem a földről. Majd ezt mondtam: ez a leghatékonyabb technikája a kempónak. Nem a puszta verekedés a Zen Bu Kan Kempo lényege, hanem az, hogy felemeljük a tanítványokat, azaz a testi, a lelki és a szellemi harmóniát megteremtsük magunkban, és folyamatosan egyre magasabb szintre emeljük. Aki nem alkalmazza ezt a technikát, az igazából lenyomja, visszahúzza embertársát. Egy ilyen jellemű személyből sosem lehet jó kempós."
Az a kifejezés, hogy Zen Bu Kan Kempo szavaira bontva szemlélve semennyire sem magyar! – sőt nem is japán – csak japán szavakból áll, és tükör fordításban értelmetlen maga a kifejezés is! Csak „magyarul gondolkodva” és körbeírva bír jelentéssel a stílusmegjelölés. A kifejezésben szereplő japán szavak önmagukban többféle jelentéssel bírnak, az általunk használt jelentéseket írom csak le, ugyanakkor, mint látni fogjuk a Hepburn féle átírás (átírás kanji-ról latin betűkre, azaz a japán kiejtés alapján angol kiejtési szabályok szerint) jelen esetben is két különböző jelentésű kanji esetén megegyező lehet.
Tiszta (emberi) szellem
Harc
Hely, csarnok, templom – ugyanezzel a kiejtéssel egy másik kanji-val (貫) írva a jelentése: megvalósit
Ököl
Törvény
(Megj.: az Egyesült Államokban a kenpo, míg Európában a kempo írásmód az elterjedtebb.)
Az ököl törvénye, ököljog; ökölharc; (kínai eredetű japán harcművészetek összességét jelölte a kifejezés, ugyan ezen írásjelek kínaiul kiejtve: quanfa). Az ökölharc jelentés már szintén egy származtatott dolog és ez a jelentés talán abból adódhat, hogy Okinawa szigetén a kempo szó gyűjtőnévként a kínai eredetű harcművészeteket jelölte, azaz harcmodorokat, stílusokat, quanfa-at (c’huanfa).
Hát nem más, mint egy magyarok által, japán alapokból létrehozott japán-magyar harcművészeti stílus (megj: hasonlót mondhatnak el magukról a Barazil Ju-Jitsu-sok is, csak épen brazil-japán változatban). A mástól (ju-jitsu, judo, Aikido, Sorinji Kempo, stb.) vett (rossz nyelvek szerint ellopott) alapokat mi soha nem tagadtuk és ezt nem is tartom szégyennek, mivel ez nem egy tárgy amit “bárki” ellophat, hanem ez egy tudás egy képesség, amit csak verejtékes edzésmunka, tanulás árán szerezhet meg bárki aki arra képes.
A feltett kérdésre válaszolva, hogy mitől magyar a ZBK Kempo: gondolkodásában, oktatási metodikájában ízig-vérig magyar és egyben európai valamint XXI. századi harcművészeti stílus. Ugyanakkor a test-test elleni harc már több ezer éves és ez minden népcsoport kultúrájában, történelmében megtalálható valamilyen szinten, legfeljebb feledésbe merült, azaz ilyen értelemben egyetlen ma létező pusztakezes harcművészeti rendszert sem szabadna egy adott népcsoporthoz kötni. Hiszen a több ezer év alatt már számos keveredés és tovább fejlődés valósult meg az egyes küzdelmi stílusokban. Ugyanakkor azt senki sem vitatja, hogy a keleti harcművészetek hatásosak és kellő írásos emlékekkel alátámasztva nagyfokú rendszerezettséggel maradtak fenn az utókor számára. Így tehát a Zen Bu Kan Kempo számára is kézenfekvő, hogy a jól ismert és bejáratott japán szakszavakat és terminológiát használja a saját rendszerén belül így a nevében is. Ezt akár utalásként is felfoghatjuk a japán eredetre, mint ahogy az okinavaiak a kempo szót használták utalásként a kínai eredetre.
Az egyik fő célunk a korhoz igazodó hatékony, reális önvédelmi rendszer, harcművészet létrehozása (ez már megtörtént a stílusalapító Nagymesterünk Dr Harnos Imre, Hanshi által) és a frissességének, korhoz igazításának megőrzése (ez már a mi feladatunk). Azaz a ZBK Kempo állandóan változik, új elemek épülnek be és “elavultak” maradnak ki belőle, a kornak megfelelő frissesség megtartása végett. Ilyen flexibilitást én még egy tradicionális harcművészetben sem találtam legyen az kínai, japán, koreai, vagy magyar. ZBK Kempo övvizsga követelmény-rendszere az elmúlt 15 évben legalább 4-szer változott, frissült bővült a kor elvárásaihoz úgy, hogy közben egységes rendszer maradt és az újítások nem okoztak káoszt. Arra vonatkozólag, hogy ez harcművészet, magyar, működik és “up to date”, pedig szerintem elég bizonyíték az, hogy mi mindenhol ott vagyunk, ahol minket szívesen látnak: Baranta versenyeken, Kung-Fu versenyeken, Ju-Jitsun, Utcai Harcos versenyeken, Ketrecharcon. Letesszük a névjegyünket a hagyományőrzés mellett, ugyanúgy a formagyakorlatok mellet, mint a full-contact küzdelmek mellett. Melyik ma létező Harcművészeti stílus az, amely erre a sokrétűségre és komplexitásra képes? Ha tudtok ilyet, akkor szóljatok nekem is és én leszek az első aki oda megy továbbtanulni – ettől a gondolkodásmódtól más a többitől, és egyben magyar a ZBK Kempo
Amint lementünk a poros pókhálós pincébe, a dohos szag volt az, ami annyira megütött, hogy elfelejteni nem igen lehet. Egy szál gyertya pislogott a falon, ami elég homályosan világította meg a sötét pincét körülöttünk. A srácok, akik körülöttem álltak, igencsak elérzékenyültek, mivel tudatában voltak, hogy egy sporttörténelmi pillanatban van részük. Szinte remegve várták a pillanatot, hogy megtanuljanak úgy “verekedni”, hogy annak értelme és ereje legyen, fel tudják venni a harcot azokkal az erőkkel szemben, amik körbe veszik őket, mindezt úgy, hogy értelmet is találjanak benne. A dohos pincében elkezdődött az első Kempo edzés.
Szóval, az első ütés!
Hogyan kell tartani az öklöt, hogy olyan erővel tudjál ütni, hogy még az ellenfeled unokája is emlékezzen rá? Elkezdtünk nyújtani, nekitámaszkodtunk a vizes téglafalnak, majd jöttek az izzadság nyomai az arcunkon, testünkön, hihetetlen szenvedéllyel és tudásszomjjal tanultak, mindent tudni akartak. Nem csak fizikai és gyakorlati dolgokat akartak tudni, hanem a lelki és mentális hátterét is meg akarták ismerni a dolgoknak, tökéletes és komplex tudást kerestek és ennek megfelelően edzettünk. Az első ütés, az első rúgás, majd a második, harmadik és így tovább. Jöttek és jöttek, soha nem fogytak ki a kérdésekből, és Én soha nem fogytam ki a válaszokból. Sokszor a házmester szólt, hogy elég már a kiáltozásból, mivel az óra már jócskán éjfél után járt! Igen sokszor ismételtük meg ezeket a kellemes estéket, hétköznap és a hétvégéken.
December eleje volt, a pincéből kinézve csak a fehér havat lehetett látni, amit az ablak elé hordta a szél. A fehérség a tisztaság! Örömmel néztük a koszos sötét pincéből! A srácok, akik azért jöttek el hozzám, hogy megtanuljanak verekedni, pár hónap múltán, az addig számukra ismeretlen és nem látott dolgok elsajátítása után, hihetetlen nagy változáson mentek keresztül. Ma már nem akarták minden áron megverni azokat, akik kötekedtek velük, hanem átfogni a kötekedő vállát és szembenéni vele?
Ott a poros pókhálós pincében megváltoztak a srácok, de velük együtt én is. Az az óriási különbség, hogy végre otthon, magyarul magyaroknak adhattam át azt a tudást, amit külföldön volt szerencsém megtanulni, és hazahozva igazi magyar módszerrel, nemcsak erővel, hanem szívvel-lélekkel tudtam átadni, amit mindannyian megértünk, hiszen magyar srácok vagyunk.
A srácok, akikkel hosszú hónapok után, hihetetlen nagy bunyókat vágtunk le a pincében, – sajnos a nevük már csak homályosan maradt meg emlékeimben – mind elhagyták Magyarországot, és külföldön telepedtek le.
Április másodikán kitessékeltek feleségemmel együtt, mivel nem lett volna szabad ilyen nyugatias dolgokat tanítanom a magyar fiataloknak…. Két évvel később újból visszajöttem és azokból, akik megmaradtak, ismét csináltam egy kis csoportot, és ismét elkezdtük az edzéseket, de már kint a ligetben, kora hajnalban, vagy késő este, hogy ne nagyon lássanak minket. Ismét behívtak a külföldieket ellenörző hivatalba, és a tudtomra adták, hogy a tevékenységem nem kívánatos, ezért azonnal fejezzem be a KEMPO oktatást Budapesten. Ennek ellenére, a kora reggeli és késő esti edzések nem szűntek meg kint a ligetben. Később megint nyomatékosan megkértek, hogy távozzak az országból, és ne neveljek több disszidenst.
Ebben az évben igén sokat, nyolc hónapot voltam otthon, ez alatt tanítottam a srácokat, akiknek most már volt egy vezetőjük, Szegedi János Tamás.
Tamás Judós volt, aki emellett karatézott is, és elvállalta a karate tanítását is. Ezáltal a klubbon keresztül, beindult hivatalosan is a munka.
Úgyszintén itt szeretném megköszönni régi JUDO mesteremnek, Dr. Galla Ferencnek, hogy lehetőséget adott az olyan küzdősportok elindulásának, mint a karate. Ekkor már, több stílus is működött, de én most csak a KEMPO-ról írok.
Tamással éjjeleken át beszélgettem, tanítottam és átadtam neki mindent, amit csak lehetett, mindent leírt, lépésről-lépésre. Nagyon sokat köszönhet neki a jövő generációja. 1982-ben Tamás Angliába szökött, majd onnan áthoztam Ausztráliába. Itt még sokáig dolgozott velem, de az évek…
Tamás távozása után úgy nézett ki, hogy a KEMPO abba marad. 1984-be visszamenve a régi tornaterembe, már egy másik stílus edzései folytak, melynek vezetője azt mondta, hogy a KEMPO-nak vége, megszűnt. Megkerestem régi barátaimat, akik másféle stílusokat vezettek és ők is ugyan ezt mondták, hogy a KEMPO-nak vége. Órákat jártam a sötét hideg utcákon magamban gondolkozva, hogy hogyan történhetett meg mindez, ennyi munka, csak így kárba vesszen, így legyen vége…
Egy nap becsengettek és bejött Rudi! A Várszegi Rudi! Bemutatkozott és azt mondta. A KEMPO-nak bizony nincs vége, sőt nagyon komolyan mennek a dolgok. Hárman közülük, indultak Full-ban és igen jó eredményeket értek el. Megtartottam az első edzést. Ott volt a Várszegi Rudi, a Juhász Feri, meg a Szurkos Imre és én átadtam a formagyakorlatokat és egyéb technikákat. A következő évben, újra ott voltam közöttük és megcsináltuk az első vizsgákat. Ekkor már, sok új tanítvány is volt közöttük, így Lévai László is, aki az első kyu-ért vizsgázott. Várszegi Rudi lett a KEMPO hivatalos vezetője, és abban az évben, az ausztrál és a magyar KEMPO-sok együtt szilvesztereztek Lajos forrásnál. Később, Juhász Ferenc lett a KEMPO választott vezetője, ő vitte tovább a KEMPO-t. Táborok, vizsgák szervezetten jöttek időszakonként. Ezután, Lévai László lett a KEMPO megválasztott vezetője, most már a Világtanács beleegyezésével. Különböző hivatalos nemzetközi szervek is elismerték most már a Zen Bu Kan Kempo-t, mert szerte a világon minden kontinensen bizonyította, hogy érdemes felnézni rá! Lévai László renshi vezetése alatt igencsak virágzásnak indult KEMPO. Magyarországon versenyek tömkelege, helyi, nemzeti, nemzetközi versenyek szervezése, valamint nagyszámú versenyen való részvételünk bizonyítja erőnket és felkészültségünket!
A Zen Bu Kan Kempo Szövetség által rendezett versenyek, immár világszerte ismertek és elismertek, olyan nagymesterek elismerését kivívva, akik semmilyen stílussal szemben nincsenek elhívatva, éppen ezért ítéletük igazságos és őszinte. Ezek a nagymesterek min nagy elismeréssel beszélnek a magyar Kempo-sokról. Tiszta szívből és örömmel mondhatom, hogy ez az elismerés csak rajtatok múlik és csak magatoknak köszönhetitek Legyetek büszkék arra, akik és amik vagytok! A gondolkozásotok legyen mindig nyitott, mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a tanulásra és a bizonyításra! Meg kell adni a lehetőséget akkor is, ha nem úgy mozog, nem úgy rúg, mint te, vagy máshogy gondolkodik, más a vallása, más a bőrszíne! Mindenkinek joga van megmutatni mire képes. Ne bíráskodj mások felett, ne legyél elfogult, mindenben keresd a jót, hidd el, meg fogod találni! ló érzés volt mikor Olaszországban, csak egy ausztrál fiú állt, mert egyedül volt az országból és ti felsorakoztatok mögé, hogy ne legyen egyedül!
Mindegy, hogy hol vagy, ha egy kempo-s van a közeledben, nem vagy egyedül! Gratulálok Nektek azokhoz, amit elértetek, ezeket csak Ti értétek el senki más, csak magatoknak köszönhetitek!
Dr. Harnos Imre 10 év után először jön haza Magyarországra Ausztráliából és kezdi el a kempo tanítását. Az edzések titokban, poros pincékben zajlottak.
Dr. Harnos Imrét kiutasítják Magyarországról, mivel a Kempo oktatását állam ellenes cselekedetnek minősítik.
Dr. Harnos újra Magyarországra jön és újra szervezi a megmaradt csapatot, majd végül a rendvédelmi hatóságok ismét távozásra szólítják fel. Az edzések kora reggel és esténként a szabadban, a Városligetben zajlottak.
Dr. Harnos viszonylag hosszabb időt töltött el Magyarországon, és ekkor már megvalósulhatott az első tornatermi edzés is. A Mélyépterv S. K. Sütő utcai edzőterme volt az a hely, ahol mindez lezajlott.
Dr. Harnos 8 hónapot töltött Magyarországon és távozásakor öt embernek adományozott Instruktori (edzői) dan fokozatot: Dr. Szacsky Mihály, Koncz János, Dr. Borbély Attila, Bacsa János, Szegedi János Tamás. Mind az öten már más stílusban (karate, judo) tanult előképzettséggel jöttek és kezdtek el Kempo-t is tanulni. Ettől az évtől (Szegedi János Tamás vezetésével) mondható a (Zen Bu Kan) Kempo is meghonosítottnak Magyarországon. /Megj. A Zen Bu Kan stílusmegjelölés csak 1993-tól kerül hivatalosan is használatba ill. Mo.-n 1995-től./
Koncz János visszatér a korábbi stílusához és az All Style Karate képviselője lesz, Szegedi János Tamás pedig Angliába majd onnan Ausztráliába vándorol és telepszik le. Egy ideig Dr. Borbély Attila vezetésével él tovább a Kempo – akinél sokat tanult többek között Juhász Ferenc, valamint esetenként Várszegi Rudolf is – majd ő is korábbi sportága a judo felé fordul vissza. A Kempo vezetése így a vezetők nélkül marad csapatból két emberre, Várszegi Rudolfra és Juhász Ferencre marad, akiknek az állhatatos munkájának köszönhetően további fejlődésnek indul a Kempo. Ezen a nyáron Dombóváron, Várszegi Rudolf vezetésével megrendezésre került az első edzőtábor.
Dr. Harnos Imre ismét hazalátogat és szinte csak a véletlennek köszönhetően, akad rá a teljesen új helyszíneken és új tanítványokkal működő Kemposok csapatára.
Az első magyarországi Dan vizsga melyen Várszegi Rudolf és Juhász Ferenc tettek vizsgát Sho Dan fokozatra. A két frissen vizsgázott mester egyben a vizsgáztatási jogot is megkapta a nagymestertől így innentől kezdve a népszerűsödés és a fejlődés gyorsabb iramban történhetett. Az 1982-ben alakult Magyar Karate Szövetség, All Style Szakbizottságán belül, 1985-ben bejegyezték a Kempo szakágat is Várszegi Rudolf vezetésével. A bejegyzéskor már 4-5 klub működött Magyarországon.
Szurkos Imre tesz vizsgát Sho Dan fokozatra. Szurkos később a Jiu–Jitsuval kezd aktívabban foglalkozni és nem halad tovább a kempo útján.
Juhász Ferenc, Dr. Harnos segítségével Ausztráliába utazik, ahol Ni Dan fokozatra tesz vizsgát a nagymesternél, majd egy héttel később Canberraban az Ausztrál Ju-Jitsu Szervezet vizsgabizottsága előtt tett vizsgát Sho Dan fokozatra Ju- Jitsuból is. Ausztráliában tartózkodása alatt két szeminárium levezetésében is segédkezik Dr. Harnosnak.
Lévai László tesz sikeres vizsgát Sho Dan fokozatra Dr. Harnos előtt Magyarországon, majd egy héttel később Ju-Jitsu-ból tesz Sho Dan vizsgát szintén Dr. Harnos előtt.
A Kempo már vár Téged! Ha mégis lenne bármi kérdésed mielőtt eljössz hozzánk, írd meg bátran, és hamarosan megválaszoljuk.